Shirley MacLaine csaknem h�rom �vtizede kezdett mer�sz v�llalkoz�s�ban, hogy megossza olvas�ival a vil�g spiritu�lis �rtelmez�se ter�n szerzett tapasztalatait. Mondanival�j�nak elevens�g�t �s �rdekess�g�t bizony�tja, hogy sikerk�nyvei – Tal�ld meg �nmagad, J�t�k az �let, Bens� �tjaimon – a mai napig sz�mtalan olvas�t vonzanak. Leg�jabb k�nyve, a Camino minden eddigin�l k�l�nlegesebb. Egy utaz�s t�rt�net�t mondja el: k�t n�vtelen, k�z�r�sos lev�llel kezd�d�tt, melyek arra �szt�n�zt�k Shirley-t, hogy j�rja v�gig a Santiago de Compostela-i zar�ndokutat. A t�rt�net sor�n sz�mtalan h�res zar�ndok �rkezett ide eg�sz Eur�p�b�l. Ez egy �si – �s a hagyom�ny szerint var�zslatos – zar�ndok�t. Assisi Szent Ferenct�l �s Nagy K�rolyt�l kezdve Ferdin�nd kir�lyon �s Izabella kir�lyn�n �t Dant�ig �s Chaucer-ig sokan v�llalkoztak a cskanem 500 m�rf�ldes �t megt�tel�re.Shirley sz�m�ra a Camino nem csak szellemi, de fizikai kih�v�st is jelentett. Val�ban rendk�v�li teljes�tm�ny egy hatvanas �veiben j�r� n� r�sz�r�l, hogy napi h�sz m�rf�ldet gyalogolva harminc nap alatt teljes�ti az er�t pr�b�l� feladatot. �m m�g enn�l is megh�kkent�bb a szellemben �s l�lekben megtett �t, amely �vezredekkel kor�bbra, elm�lt �leteken �t ny�lik vissza eg�szen az univerzum keletkez�s�ig. A rendk�v�li intelligenci�val, k�v�ncsis�ggal �s melegs�ggel meg�ldott, s az �nn�n tapasztalati k�r�n k�v�l es� emberek �s helyek ir�nt kiv�telesen nyitott Shirley MacLaine �r�sa az elme �s a sz�v p�ratlan k�pess�geit t�rk�zi. A Camino titokzatos energi�ja r�v�n megmutatkoz� felismer�sek m�rlegel�se �s boncolgat�sa k�zepette v�gigj�rja a Compostel�ba vezet� utat, amely fokozatosan egyetemes �tt�, a l�lek utaz�s�v� alakul. L�legzetel�ll�t� l�tom�sok �s felismer�sek seg�ts�g�vel Shirley meg�rti a vil�gegyetem jelent�s�t, benne Atlantisz �s Lem�ria �si civiliz�ci�j�nak titkait, bepillant�st nyer az emberi genezisbe, a nemi k�l�nbs�gek �s a szexualit�s l�nyeg�be, megl�tja a magasabb szint� szeretet �sv�ny�t.